Balog Zoltán református püspök a február 16-ai Zsinat értekezletén lemondott lelkészi elnöki tisztségéről – közölték a Magyar Református Egyház honlapján.


A Magyarországi Református Egyház törvényei szerint a lemondás a következő Zsinat döntésével válik hatályossá. Ezen az értekezleten nem került sor szavazásra. A soron következő zsinati ülésig Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, a Zsinat lelkészi alelnöke ügyvezetőként látja el az elnöki teendőket.

QP | Quality Placement

Erőt kért a lemondáshoz
Balog Zoltán református püspök a Zsinat értekezletén mondott beszédet és imádságot pénteken. Egy igeszakasz felolvasása után imádságot mondott.

Hűséges Istenünk, teremtő, szabadító, megtartó Istenem, Urunk, Uram, Jézus Krisztus! Neked hatalmad van, hogy odaadd az életedet értünk, és erőd is van hozzá. Megtetted, és életedet újra és újra odaadtad nekünk. Nekem nincs se hatalmam, sem erőm ehhez. Én ahhoz kérem az erőt, hogy le tudjak mondani arról a megbízatásról, melyet egyházad, a Magyarországi Református Egyház népének megbízatásából a mi választott tisztségviselőink rám ruháztak

– fogalmazott imádságában a püspök, aki erőt és bölcsességet kért ahhoz, hogy ez „ne menekülésből történjen”, „ne politikai megrendelésre, ne képmutató, külső nyomásgyakorlásra történjen”, „ne egyházunkba férkőzött, hatalomra vágyó emberek kényszerítésére történjen”, „ne számításból történjen”, ne a féltőn szeretők cserben hagyása legyen”.

Erősíts meg, hogy szembe tudjak nézni azzal: nem elégszer tudtam átadni magam teljes szívvel a te akaratodnak, hanem jobban bíztam a magam okosságában, világi eszközök erejében! Bocsáss meg! Azért nem kérek bocsánatot, hogy kegyelmet kértem egy általam ártatlannak hitt embernek

– fogalmazott imádságában.

Világi nyelven
Majd hozzátette: „köszönöm, hogy átéltem és átélhetem a megbocsátás kegyelmét. Add ezt azoknak is, akik most kegyetlenkednek! Bocsáss meg, hogy nem voltam elég éber és körültekintő, s nem láttam, milyen veszélyek leselkednek ebben a kegyelmi ügyben országunkra, nemzetünkre, egyházunkra, köztársasági elnökünkre. Bocsáss meg, ha a gyermekbántalmazás áldozatai azt érezhették, hogy magukra maradnak, nemcsak most, hanem annyiszor az életben. Védd őket akkor is, amikor mi ezt elmulasztjuk!”

Leteszem kezedbe egyházunk életét. Mindig is ott volt, most ott van, hiszen itt van a legjobb helyen. Leteszem a Zsinatunktól kapott tisztségemet. Egyházunkért teszem

– mondta Balog, aki ezek után áldásként olvasott fel egy részt a Bibliából. Majd egyértelművé tette: „hadd mondjam most világi nyelven egyértelműen:

LEMONDTAM A ZSINAT LELKÉSZI ELNÖKSÉGÉRŐL.
„Törvényeink értelmében lemondásom a következő Zsinat döntésével válik hatályossá. Addig, mostantól az elnöki teendőket a következő Zsinatig Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Egyházkerület püspöke, a Zsinat lelkészi alelnöke ügyvezetőként látja el” – magyarázta.

Boszorkányüldözés
Elmondta, azért hívta össze a jelenlévőket, hogy a szemükbe nézzen. Visszaemlékezett, hogy három évvel ezelőtt ők választották meg, s azóta együtt hoztak jó és rossz döntéseket, hibáztak is, de most egyedül ő hibázott.

Részévé váltam, és ezáltal Ti is részévé váltatok egy boszorkányüldözésnek, aminek áldozatai vannak: az a köztársasági elnök is, akit mi nagyon szeretünk, aki egyházunk hűséges tagja, s aki annyiszor bizonyította a hitét határon innen és túl. De ne legyenek illúzióitok! A boszorkányüldözés, a hisztéria akkor sem fog leállni, ha én nem leszek. De hogy én ne legyek, arról Ti döntötök. Arról nem az ellenzék dönt, arról nem a média dönt, arról nem a kormány dönt, arról nem a Facebookon döntenek. Arról Ti döntötök, a Magyarországi Református Egyház törvényhozó testülete. Ezt ne felejtsétek el! Most nem vagytok döntési helyzetben, nem is kérek tőletek döntést. Én letettem, lemondtam a Zsinat lelkészi elnökségéről

– fogalmazott beszédében Balog Zoltán. Hozzátette, hogy súlyos politikai hibát vétett, „kegyelmet kértem. Kegyelmet akartam valakinek. És ha ezért most el kell mennem, nehogy azt higgyétek, hogy az megoldás lesz. Dehogy lesz. Harc lesz. Ezután is harc lesz. Mint ahogy mindig is harc volt”. Szerinte azonban ez a harc nem most kezdődött, ezt a harcot már elődei is vívták. Példaként említette Hegedűs Lórántot, Bölcskei Gusztávot és Szabó Istvánt is.

„Az egyház egysége fontosabb nekem, minthogy azt engedjem szétverni. De ne féljetek! Ne legyenek illúzióitok! Továbbra is harcolni fogok. Ez a dolgom. Erre tettem esküt. Harcolni fogok. Harcolni fogok elsősorban magammal, a saját bűneimmel, másodsorban értetek és az egyházunkért” – jelentette ki. „A Lélek fegyvereivel harcoljunk, hogy meg tudjunk állni ebben a próbatételben” – zárta gondolatait Balog Zoltán. Forrás: index.hu