Budapesten született 1946. október 29-én – eredetileg focista akart lenni, ám később átpártolt a zenéhez.
Unokatestvére Delhusa Gjon, testvére pedig Ihász Kálmán labdarúgó.
Édesapjuk labdarúgó játékvezető volt, innen az indíttatás, testvérével együtt fociztak.
Ihász Gábor középiskolát az Irinyi Gimnáziumban végezte, majd átment a Kölcseybe, ott is érettségizett.
Ihász II-ként futballozott, alig múlt 16 éves, amikor már a Vasasban játszott. Az Ifjúsági válogatott tagja is
volt, de aztán szívpanaszok miatt abba kellett hagynia a sportot.
Álmatlan éjszakák következtek, nehéz volt feldolgoznia a történteket.
Már kölyökkorában is sokat zenélt, dallamokat hozott össze, meccsekről haza fele jövet játékostársait
“szórakoztatta” vele. Volt, hogy beígérték neki, ha nem hagyja abba, akkor lerakják a buszról.
Bár soha életében nem tanult zenélni, és a kottát sem ismerte – megtanul gitározni, és zongorázni –
elfogadott, elismert zenésszé, énekessé vált.
Bár ez utóbbi is kényszerből lett. Szécsi Pálnak gyakran írt nótát, ő írta a dallamot, Szécsi pedig a szöveget.
A dalírás úgy ment, hogy egy-egy buli alkalmával beugrott neki egy dallam, és valamelyik barátját
megkérte, hogy vesse papírra.
Az énekes halála után úgy gondolta, megpróbálja előadni ő a dalait, hisz ő tudja a legjobban, hogy mit
akart kifejezni.
Polgári foglalkozása gyúró volt, amikor abba kellett hagynia a focit, egyesülete elvégeztetett vele egy
gyúró tanfolyamot.
Ennek az előzménye az volt, hogy az egyik edzés után nem volt ott, Vinkovics Lajos, a csapat gyúrója és
Mészöly Kálmán Ihász Kálmánt kérte meg, hogy kicsit nyomkodja meg a vádliját. A többiek ezt látva félig
viccesen javasolták, hogy legyen masszőr, ha már ilyen ügyes a keze. Ő meg komolyan vette az ajánlatot
és beiratkozott klubja segítségével az Egészségügyi Minisztérium által indított gyógymasszőr tanfolyamra.
Később a legmagasabb minősítést is megszerezte; sportmasszőr szakoktató lett. Érdekelte mindig az
egészségtan és az anatómia, így igencsak kedvelte új hivatását.
Ráadásul masszőrként a fél világot bejárhatta klubjával. később a Vasas női kézi csapatánál is gyúróként
dolgozott.
Itt ismerte meg későbbi feleségét is, Hajós Máriát – válogatott kézilabdázót, szolgálati lakáshoz is itt
jutott.
Saját maga szórakoztatására kezdett gitározni, első dalát még 1968-ban írta, Szécsi Pál zeneszerzője lett.
Írt a Fonográfnak, a Kék Csillagnak, az Expressnek, Koncz Zsuzsának, Kovács Katinak, Korda Györgynek, és
még sorolhatnánk a neveket. Hatalmas slágerek fűződnek a nevéhez, legnagyobb sikerét a Múlnak a
gyermekévek c. számával érte el.
Mindössze 43 éves volt, mikor elment – halálának oka szívinfarktus volt. Ám boncolásakor kiderült, hogy
kezdődő tüdő-, és csontrákja volt. Forrás: 5letes.com