Az elmúlt évtizedekben jelentős változások voltak tapasztalhatóak a közgazdaságtan alapvetéseiben. Az egyik legnagyobb változás a gazdasági növekedés és a jólét mérésének felfogásában volt tapasztalható. A GDP (Gross Domestic Product) már régóta használt mérőeszközként szolgált a gazdasági növekedés mérése céljából, ám a második világháború után egyre többen kezdték kritizálni ennek a mérőeszköznek a hiányosságait.
Az egyik legnagyobb probléma, hogy a GDP nem tudja megmutatni az emberek jólétének valódi mértékét. Például, ha egy országban nő a bűncselekmények száma, a GDP növekedni fog, mivel több pénzt kell költeni a bűnüldözésre és a biztonsági intézkedésekre. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az emberek jólétben élnének.
Ezért újabb mérőeszközök jelentek meg, mint például az Index of Sustainable Economic Welfare (ISEW) és az Index of Genuine Progress Indicator (GPI), amelyek a GDP-n túlmutatva a gazdasági növekedésen túl az emberek jólétét is mérni kívánják.
Az egy másik nagy változás a környezeti kérdések jelentőségének felfedezése volt a közgazdaságtanban. A korábbi közgazdaságtan alapvetően a termelékenység növelését és a gazdasági növekedést helyezte előtérbe, ám a környezeti kérdések egyre nyilvánvalóbbá váltak, és egyre több figyelmet kaptak a közgazdaságtanban.
Ez vezetett a környezetgazdaságtan megjelenéséhez, amely a környezeti kérdésekre fókuszál és a környezeti hatásokat is figyelembe veszi a gazdasági döntésekben
A környezetgazdaságtan a környezeti kérdésekre fókuszáló gazdaságtan, amely a környezeti hatásokat is figyelembe veszi a gazdasági döntésekben. A környezetgazdaságtan célja, hogy segítsen a gazdasági növekedést és a jólétet elérni, anélkül, hogy károsítanánk a környezetet és kihasználnánk az erőforrásokat.
Az egyik legfontosabb környezetgazdaságtani eszköz az ökonómiai externalitások kezelése. Az externalitások olyan költségek vagy előnyök, amelyeket egy gazdasági tevékenység okoz, de amelyeket nem vesznek figyelembe a piaci árakban. Például, ha egy vállalat szennyezi a levegőt, akkor az emberek egészségét károsíthatja, de ezt a költséget nem fogja vállalat áraiba beleépíteni. Az ökonómiai externalitások kezelése azt jelenti, hogy a kormányzat beavatkozik a piaci folyamatokba, hogy kiegyenlítse ezeket az externalitásokat.
Az egy másik fontos eszköz az ökonómiai szabályozás, amely a környezeti hatásokat figyelembe véve szabályozza a gazdasági tevékenységeket. Például, a kormányzat megkövetelheti, hogy a vállalatok csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását, vagy korlátozza a termelési kapacitást olyan erőforrások esetén, amelyek veszélyeztetik a környezetet.
A környezetgazdaságtan egyre nagyobb figyelmet kap a közgazdaságtanban, mivel egyre több ember veszi észre, hogy a gazdasági növekedésnek és jólétnek elérése nem lehet károsítani a környezetet és kihasználni az erőforrásokat. A környezetgazdaságtan segít abban, hogy a gazdasági döntések környezetbarátabbak legyenek, és hogy az emberek jólétét a környezet fenntarthatóságával összeegyeztetve érjük el.
A környezetgazdaságtan egyre nagyobb hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra és a környezeti erőforrások hatékony felhasználására is. A fenntarthatóság azt jelenti, hogy a jelen generációk szükségleteit kielégítve, mégis mentsük meg az erőforrásokat a következő generációk számára is. A fenntarthatóság kulcsfontosságú az erőforrások hatékony felhasználása szempontjából, mivel segít megelőzni az erőforrások kimerülését és a környezeti katasztrófákat.
Az elmúlt években a környezetgazdaságtan egyre inkább ötvözi a klasszikus közgazdaságtant a környezeti és a társadalmi kérdésekkel, hogy jobban lefedje az összes lehetséges környezeti következményeket a gazdasági döntésekre. A környezetgazdaságtan egyre inkább integrálódik az általános közgazdaságtanba, és egyre több közgazdász foglalkozik ezzel a témával.
Az elmúlt évtizedekben jelentős változások voltak tapasztalhatóak a közgazdaságtan alapvetéseiben, és ez a tendencia továbbra is folytatódni fog, mivel az emberek egyre inkább felismerik a környezeti kérdések jelentőségét és a fenntarthatóság fontosságát a gazdasági növekedés és jólét elérésében.
A híres Forma-1-es pilóta, Michael Schumacher, aki 2013-as síbalesete óta visszavonultan és szigorú magánéletet él, részt vett lánya, Gina Schumacher esküvőjén. A szertartás azonban nemcsak
Életének 48. évében elhunyt Karsai Dániel ügyvéd, alkotmányjogász. A halálhírt szombaton késő este testvére, Karsai Péter jelentette be a Facebookon: „Dani ma este elment. Több
Mindenki zokog: Előkerült Suhajda Szilárd utolsó videóüzenete, amiben elcsukló hangon búcsúzik családjától a hegymászó Suhajda Szilárd szívszorító búcsúja a Mount Everestről: feleségének és fiának küldte
Most érkezett: Nagy a baj, átszakadt a gát, 25 ezres települést öntött el az áradás! Sokkoló videó. Közép-Európában talán Lengyelország az, amelyet a leginkább sújt
2013 óta nem látott árvíz fenyegeti Magyarországot, miután a napokban szokatlanul nagy mennyiségű csapadék esett a térségben. Ausztriában és Csehországban a káosz lett úrrá, most
A vízügy képviselője elmondta, hogy a Duna felső szakaszán, a Szigetközhöz is rekordmennyiségű víz érkezik. A védekezéshez már több mint félezer vízügyes szakembert vezényeltek az
Minden jog fenntartva!
hir-kereso.eu